* ne cirkuszolj, anyu!

"Szürke, borús, fenyegető hajnal köszöntött Leehamptonra, és legalább három családnál a hangulat is az időjárást tükrözte. Laura és Sumitha szótlanul ült a reggelizőasztalnál, ami merőben szokatlan volt, hiszen rendes körülmények között, ha Sumitha náluk aludt, Ruth még a saját szavát sem hallotta a fecsegésüktől meg a vihogásuktól. Ezen a reggelen viszont olyanok voltak, mint két gyászos kísértet. Arra gondolt, hogy Sumithát nyugtalaníthatja a várható találkozása haragos apjával, Laurát pedig a viselkedése miatt furdalja a lelkiismeret. Nem mintha ez Ruth Tunbullt olyan nagyon izgatta volna - őt még mindíg a Peterrel folytatott beszélgetése foglalkoztatta. Olyasmire célzott-e burkoltan a volt férje, hogy ő, mármint Ruth lenne az, aki boldogtalanná teszi Laurát ? Nem vitás, hogy Laurának nagy napja lesz, amikor a következő hétvégén találkozik az apjával, és újra beszámol neki az ő állítólagos botrányos viselkedéséről. Úgy érezte, az anyaság nehézségeihez képest az atomhasadás létrehozása csak gyerekjáték lehetett."