* i can't breath

fura érzések kavarognak bennem. boldog vagyok, szerelmes, most minden jó bubuval, nem veszekszünk, imádjuk egymást. végre hétvége nála alszok, együtt vagyunk, de valami mégis nyomaszt. nem a tagnap este, talán az is, de nem is azért, mert haragszom, mert nem. hanem talán azért, mert nem hiszek abban, hogy ez a dolog segítene a dolgokon. és nem akarok soha többet ezt végig nézni. tegnap este jó volt már az a kis nyugodtság, hiányzott. hiányzik az, hogy kettesben legyünk, összebújva és hülyüljünk. már hiányzott, de most annyira jó minden! kicsit úgy érzem, hogy ez a nyár változtatott a kapcsolatunkon, már nem érzem azt a "mindenáron veled akarok lenni és senki más nem annyira fontos, mint te", mert sokat vagyunk külön, de belegondolva ez nem is annyira rossz, sőt talán dob is a kapcsolatunkon, ha nem lógunk folyamat egymás nyakán. de persze néha meg jó lenne, ha csak egymásnak lennénk, csak kettesben. néha rossz a forgatókönyv. de persze ez is az edzések miatt van. lehetetlen úgy csinálni, hogy mindkettőnknek jó legyen. 

boldog vagyok, mert a szüleink is kijönnek és mi is és tényleg érzem azt, hogy ez nagyon-nagyon hosszú lesz és rohadtul nem akarom elveszíteni! de néha hiányzik az, hogy csak mi ketten meghitten. remélem táncolunk a szalagavatón. :) gyönyörű lenne! :')

-

a sulira jegyek szempontjából nem lehet panaszom, mert még csak 5-ösöm van: irodalomból, angolból, töriből, rajzból, fizikából és bioszból. a tanárok is jók, kivéve párat, de kifejezetten szeretem most a bioszt, ami a tanárnak köszönhető. komolyan gondolkozom azon, hogy érettségizek belőle. az osztály tűrhető, ha a tűrhő mestike nem lenne ott, kurvajólenne. a suliban általában nem zavarnak az emberek, de most van pár irritáló. 9.ben az a nyakig sminkelt csóró geci, meg 10.ben az a dagadt fasz, aki úgy megcsípett, hogy meglátszik és aki gecijónak hiszi magát. de nem is idegesítem most magam rajta. 

imádom, hogy 11.es vagyok és szivathatom a gólyákat. jókat lehet rajtuk nevetni! :)

-

az edzések nem tetszenek, nagyon nem, mert összehangolhatatlan mindennel. tanulni is estig kell, bubuval is kevesebbet vagyunk együtt miatta. de ez van, még ezt az évet ki kell bírnom. még lesz egy harc az edzőmmel, de anyával elintézzük!

-

és a megunhatatlan sor: SZERETLEK BUBU!