' Ő az egyetlen ember, aki büszkélkedhet azzal a varázspálcával, ami a szívemet irányítja. Tőle függök, nélküle, a varázslata nélkül a semmiben hullnék. Még mindig, ennyi idő után is Ő ad értelmet mindennek, csak Ő benne látom azt a varázserőt, amely képes elszédíteni, őrültté tenni, amelynek hatására úgy érzem, egyszer én is boldog tudnék lenni. '


' ‎Van egy apró, elvarázsolt, külön kis világ. Ami csak a tiéd és csak az enyém, a miénk, a kettőnké, közös. Csak te érted, és csak én értem, csak mi. Ketten. Senki más ezen a földön. '


' Nem vagyok különleges, egy hétköznapi ember, hétköznapi gondolatokkal. Nem állítottak nekem szobrot, a nevem hamarosan a feledés homályába vész; de egy tekintetben sokkal szerencsésebbnek mondhatom magam, mint bárki más. Egész szívemmel és lelkemmel szeretek valakit és ez nekem bőven elég. '


' Találni egy srácot, aki gyönyörűnek hív és nem csak csinosnak. Aki felhív, aki fennmarad csak azért, hogy lássa, ahogy alszol. Várni egy srácra, aki homlokon csókol, aki akkor is meg akar mutatni az egész világnak, amikor csapzott vagy, aki a barátai előtt is fogja a kezed. Várni arra az egyre, aki állandóan emlékeztet rá, hogy mennyire érdekled őt, és hogy milyen szerencsés, hogy vagy neki. Várni arra az egyre, aki a barátaihoz fordulva azt mondja: ' Ő AZ! '